ÉRTEKEZÉSEK AZ AHIMSZÁRÓL

Nyári lapszámunk fókuszában az ahiszmá, a nem ártás, az erőszaknélküliség áll.
„Bármivé akarsz válni, tisztában kell lenni a követendő értékekkel, ami ahhoz kell,
amivé válni szeretnél. Az érték az, ami a karmikus evolúciót szolgálja. Ezért
szükséges az energiát testünkben a felsőbb energiaközpontok felé emelni.„ (dr.
Bhode, Kaivalyadhama.) – idézi vezércikkében Selmeciné Bogdán Ágota.
„Az ahimszá az emberekhez és szituációkhoz való tudatos és tudatalatti pozitív
hozzáállás megértéssel és segíteni akarással, olyan elv, amely nem engedni, hogy
külső vagy belső gondolat, impulzus valakinek, vagy valaminek a bántására
ösztönözzön bennünket akár tettel, akár szóval vagy gondolattal. Tehát bensőnk
tiltakozó álláspontja a rosszindulat, a bosszú, a bántani akarás (valakit vagy valamit)
ellen. Nem a jogtalanság szótlan tűrését, a fatalizmust és a nem bántást jelenti
mindenre vonatkozóan…Ezen túlmenően ne okozzunk semmilyen élő
teremtménynek szomorúságot sem gondolattal, sem szavakkal, sem tettekkel, sőt
még mulasztással sem.”

A PRANAYAMA A JÓGÁBAN – AZ ÉLTETŐ LÉLEGZET

című írásában Kumar Tuhin, India magyarországi nagykövete egy kis történet
elmesélésével világít rá a pránájáma lényegére a Nemzetközi Jóga Nap alkalmából.
“Az indiai szentiratok azt mondják, hogy ameddig lélegzet van a testben, addig van
élet. Amikor a lélegzet eltávozik, akkor az élet is. Éppen ezért fontos a légzés
irányítása. Amikor a légzés szilárd, akkor az elme is az. Yat pinde tat Brahmande –
vagyis az elméd a kozmosz visszatükröződése. Elég nyilvánvaló tehát, hogy
mindannyiunknak kellene egy kis időt szentelnünk erre az éltető lélegzetre.”